A névvel illetett földek

Karomir szárazföldje kettős kontinens, melynek déli eleme legalább kétszerte nagyobb területű, mint az északi földrész. Köztes tenger választja el e párost – a Myrrón-tenger – vizein néhány nagyobb és számos apró sziget található. Körül az óceánokat nemigen hajózzák, mert igen mélyek és végtelen horizontjuk nem rejt mást, csak veszedelmet, halált. A földrészek külön nevet csak a tündéktől kaptak, ők az északi földet Mirad, a déli, nagyobbik kontinenst Shannara néven ismerik.

Az emberek, s más népek számára a délebbre eső földrész közepén húzódó barbár, vad, szinte járhatatlan, hatalmas területek jelentik a határt Északfölde és a Délvidék között. Érdekes, hogy ezen határsáv sokkal komolyabban megosztja Karomir teljes civilizációját, mint a két kontinenst elválasztó Myrrón-tenger. Ennek okait egyébként könnyen beláthatjuk – egyrészt a tenger vizei sokkal nyugodtabbak, mint a nyugati óceáné, tehát hajózhatóbbak, másrészt az Ezüst Tűz utáni sötétségből felderengő újonnan alakuló, felemelkedő államok két csoportja egymástól túl nagy távolságra jött létre ahhoz, hogy állandó szárazföldi útvonalak képződjenek köztük.

Északfölde déli határát így a barbár, ismeretlen vadon jelenti, mely kelet-nyugati irányban elnyúlva teljesen elzárja e népeket a Délvidék lakóitól, kik szintén ritkán próbálkoznak az átkeléssel. Ennélfogva Északföldén a Délvidéknek szinte a létezése is legendaszámba megy, de ez meglepő módon fordítva nem igaz, ugyanis a déli kultúrák műveltebb rétegei mélyebb tudással bírnak – Északföldén nagyon kevés a tudós ember, jómagam is ezek számát igyekszem bővíteni e művemmel…

Az északföldi emberek első országai a Shannara földrészen alapíttattak, ezek voltak a Híd-vidéken a krallon nép örök belső háborúktól feszülő királyságai, a nyugati városállamok eleinte független, majd egységbe tömörült társulata - a Daodar Szövetség, s az örökkön harcos murand nép végül királysággá formálódó állama, Murandia.

Az ezen korai országokból tengerre szálló, elvándorolt népek alapítottak többé-kevésbé független városállamokat az északi földrészen, ezért azt a vidéket csak Tengeren Túli Földeknek hívják. Északföldét tehát háromfelé tagolhatjuk – ezek dél felől északra tekintve:

• a Kontinens

• a Myrrón-tenger környéke
  ennek Nyugati fertája, és Keleti fertája

•  a Tengeren Túli Földrész.

E földekről egyenként, részletekbe merülve szólok majd a további fejezetekben.

 

Észak dermesztő hóviharaitól  Dél forró lehelletéig  

A Karomir teljes valóját ábrázoló térképemen láthatók a leghatalmasabb hegységek, mint a Mirad északi peremén található Torinarg-hg., a Shannara északkeleti szegletében terpeszkedő Halálpók-hg., a barbár vadon nyugati sávját alkotó Ragva és Vadar kettős láncolata és sok más sziklarengeteg. Kiemelném a Shannara északi, középső részén elterülő óriás sóstavat, melyet Sápadt-tengernek neveznek az Északföldiek. Karomir leghosszabb folyói az Ázisz az északkeleti Új Harak Birodalom sivatagában, és a Seraf, mely a Főnix Birodalmat szeli át, a nyugati Azúr óceánba ömölve.

A Tengeren Túli Földrész északnyugati rettentő hideg sarkát Fagyföldnek, tőle délre az orkok által meghódoltatott valaha szabad városállamok vidékét A Varjak Földjének nevezik. A Mirad keleti részét Elveszett Földnek hívják. Ez, és a Varjak Földje közt elterülő hideg és rideg kvarc-sivatag a Silocan síkság.

A Shannara északkeleti és a Mirad délkeleti területein fekvő hatalmas, egybefüggő erdőségek a tündenépek ősi területei – ezekhez fogható erdőség még a barbár vadon északi felén található Holderdő, vagy másik nevén a Setét Odvak. Továbbá Karomir legdélebbi részein szintén egybefüggő, burjánzó erdőségek vannak, ezeket Szürkeszárny szavai szerint a helyiek dzsungeleknek nevezik.

A korábban említett Silocan síkságon kívül még két hatalmas sivatagos részt kell megemlítenem: északkeleten az Arakhon Perzselő Pusztaságai – melyeknek immár része a tengeren túli Gorra sivatag –, ez a sivatag szemlátomást egyre terjeszkedik, amerre csak az Új Harak Birodalom hódít, valami módon a Birodalmat irányító pap-mágusok varázslataihoz kapcsolható e szörnyűség.

Hatalmasat ugorva térképünkön a Délvidék nyugati részén pedig a Kalobera homoksivatagát láthatjuk nyújtózni. Ennek határai viszonylag állandók, de az aranyló homok szél által fútt dűnéi állítólag folyamatosan, lassan vándorolnak a sivatagon belül, s látványra olyanok, mint valami megszilárdult, rézszín tengernek a hullámai…