Karomir Földjén karakter-kasztok csak névlegesen léteznek. Aki sokat harcol, arra azt mondják, harcos, aki ért a kuruzsláshoz, az már mondhatja magáról: varázsló.
Pap mindenki, aki egy istenség szolgájaként él, s tolvaj az, ki lop.
Lovagnak nevezheti magát minden lóval rendelkező harcos, bár valójában csak az egyes lovagrendek tagjait illeti e cím. Ennél többet nem kell meghatároznunk karakterünkről – hogy eddigi élete, tevékenységei és képzettségei alapján minek vallja, vagy minek mondja magát, az rajta áll…
Néhány példa arra, mit fűzhet mégis a neve mellé egy karakter:
- … az Ezüst Mágia Rendjének Beavatottja
- … a Viharmesterek Magisztere
- … Agonn-Tyr Felszentelt Papja
- stb.
- … a Főnix Rendjének lovagja
- … az Oroszlános Lovag
- … az Észak Vérei Rend Lovagja
- stb.
- … /x város-x nagyúr/ Bajnoka
- … a Birodalmi Hadigárda Tisztje
- … a Nyugati Alarón Flotta Kapitánya
- stb.
ha a karakter nemesi származású, a neve és családneve közé illesztett szócskával jelzi ezt:
Mord il Pelador (il – birodalmi kisnemes)
Shabann dan Werrul (dan – birodalmi főúr)
Rann di Kalor (di – régibb országok kisnemese /Murandia, Alarónia stb./)
Kronn do Hagar (do – régibb országok főura/)
Egyes országokban a helyi nyelvjárás más hangzású kötőszót használ /pl. al/, és megint másutt (pl. nagyon ősi, elszigetelt helyeken, teljesen idegen jelzéseket használnak /Vúrföld: nyn, syn;/
Persze leggyakrabban karakterünk neve mellé nem kerül más, mint egy jelző, vagy becenév:
- Fadag, a Gyógyító
- Belmorius Sangast, a Keleti Vizek Kalmára
- Redonn, Észak Harcosa
- Gissykk, a Kragór Bőrcserzője
- Sangar Valld, az Adori Hóhér
- Üszökhagyó Rón, a Kígyó-dombok Martalóca
- stb.